A legújabb sorozat, ami kitépte a szívemet


A héten értem a végére a Blood of Zeus című Netflixes rajzfilm sorozatnak, így gondoltam írok róla egy véleményt.

Szóval kezdjük is az elején. Most nagyon nagy Epic! The musical lázban égek, és nagyon valószínű, hogy emiatt is jelent meg először TikTokon, utána pedig Netfilxen is. A Netflix szerint anime, de ezzel én annyira nem értek egyet. Nem baj, nem is ez a lényeg. Az első évad 2020-ban lett bemutatva és három évad van kint a sorozatból. Sajnos azok szerint a cikkek szerint, amiket láttam, a harmadik az utolsó évad. A befejezés miatt szerintem nem csak én voltam az egyetlen, aki úgy ült a képernyő előtt, hogy “Ez most komolyan így végződik?” De azok kedvéért, akik esetleg meg szeretnék nézni, spoilermentesen próbálok meg leginkább élménybeszámolót írni róla.

Egy rövid ismertetőt azért írok róla, hátha így többen kedvet kapnak hozzá.
A történet főhőse Heron, akiről hamar kiderül, hogy Zeusz az apja (ezt azért merem leírni, mert a cím is megadja ezt a választ). Már az első rész végére rájövünk, hogy a történet Heront fogja követni, és az útja során megismert barátairól is sok mindent fogunk megtudni. Emellett egy másik szál az isteneket fogja követni. Kinél épp milyen vonatkozásban: van, akinek a vívódásait, másnak a haragját követhetjük. Ezen túl pedig egy harmadik szál is van, ami egy idő után egybefonódik. Erről a szálról csak annyit mondanék, hogy a spoilermentesség megmaradjon, hogy a karakter, akit követhetünk sokrétű és hatalmas változásai lesznek a sorozat végére.
Azok részére, akik kicsit jártasabbak a görög mitológia területén, az istenek ábrázolása érdekes szempont lehet. Én, aki nincs túl mélyen benne az ismeretekben, csak felületes gondolatok alapján írhatok erről a részről. Az biztos, hogy érdekes volt látni, hogy Zeuszt úgy ábrázolták, ahogy. Érdekes volt látni a törődő és megbánást tanúsító istenek királyát. A főbb istenek nagyrészt megjelentek mind a sorozat valamelyik részén, és azt kell mondjam, hogy legtöbbjükkel nagyon könnyen tudtam olyan pontot találni, ami miatt hamar megkedveltem őket.
Azt hiszem, ígéretemhez tartva magam ennyit írhatok a történetről, de remélem lesznek páran, akik ezzel a kis információmorzsával is kedvet kap.


És most áttérve a véleményemre…
Kezdem azzal, amit már a bevezető során is írtam. Én erre a sorozatra nem animeként tekintettem. Számomra csupán egy rajzfilm sorozat volt, így az olyan kritikáimat, amelyek egy anime során felbukkanhatnának messzire sodródtak.
Kezdem a negatív tapasztalatokkal, mert azokból kevesebb van. Nem mindig voltam a három évad során tisztában az idő múlásával. Ezt sajnos számomra nem teljesen egyértelmű módon lett bemutatva. Nem volt túl zavaró, csak inkább elgondolkodtató, hogy hőseink mennyi idő alatt jutottak A-ból B-be.
A másik negatívum igazából kevésbé az. Ahogy a címben írtam, ez a sorozat kitépte a szívemet több alkalommal is. Hogy pontos legyek, legalább három jelenetet tudnék itt felsorolni, amikor ez megtörtént. Az első még az első évad nagyjából ötödik részében, utána pedig szinte végig a harmadik évad. Igazából ezt kevésbé tartom negatívumnak, mert én szeretem az olyan sorozatokat, animéket, filmeket stb., amik ilyen módon váltanak ki erős érzelmeket belőlem. Így aztán emiatt azt mondom, hogy nagyon imádtam a sorozatot.
És még egy apróság volt. Ezt nagyjából mindennél fel tudom hozni, amiben észreveszem. Egy jelenetben biztosan (de lehet volt több is, nekem egy tűnt fel nagyon) a CGI használata nagyon látható volt számomra. Gyakorlatilag a láva folyam majdnem kiszúrta a szemem annyira elütött a háttérről (de ez legyen a legkisebb probléma).

És most akkor áttérek a pozitív részekre. Nem fogok tudni mindent kifejteni, mert tartani szeretném magam az ígéretemhez, de a nagyját szerintem le fogom tudni írni. Az első és legfontosabb az a grafika. Nagyon szépen lett megoldva a nagy része a sorozatnak, leszámítva azt a pár dolgot, amit már fentebb említettem. Az istenek, lények, emberek és állatok ábrázolása változatos volt, aprólékos. Ha sérülést ábrázolnak, jól felismerhető.
A történet érdekes, fordulatos és magával ragadó tud lenni. Mint mondtam, én nagyon bele tudtam élni magam, így aztán nagyon elszomorított a tudat, hogy a végére értem.
Úgy vélem, hogy próbáltak valamennyire hűek maradni a történelmi viseletekhez és nem rugaszkodtak el teljesen a valóságtól.
Az utolsó kiemelendő pozitívum számomra a magyar feliratból származik. Le a kalappal a felirat készítője előtt, mert a mitológiai lények neveit a magyar megfelelővel jelenítette meg a sorozat alatt. Értem itt azt, hogy a karakter a Fates szót használta, a felirat pedig Moira-t írt, vagy Fury és Erinnüsz. Így sokkal könnyebb volt megérteni, melyik lényről van épp szó, mert nem minden esetben tudom, hogy melyik milyen angol névvel rendelkezik.

Összességében azt mondhatom, hogy élveztem minden percét a Blood of Zeus sorozatnak és csalódott vagyok, amiért ilyen hamar a végére értem. Rövid volt a három évad, ez pedig űrt hagy bennem, mivel a befejezés elég függővég lett egy esetleges folytatáshoz. A szívfacsaró jelenetek pedig nálam csak hozzáadtak minden pozitív élményhez a sorozattal kapcsolatban. Oh, és volt egy utalás Odüsszeuszra is a harmadik évadban, ami inkább az Epic fanok kedvére fog tenni (ennél többet nem mondok).

Azt hiszem ezzel így le is zárom ezt a véleményt. Remélem lesztek páran, akik kedvet kaptuk hozzá és megnézitek. Vagy láttátok már esetleg? Írjatok nyugodtan vélemény róla, szívesen olvasnám, kinek hogy tetszett.
Szép hétvégét mindenkinek!

Trix

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések